¹ Fánáka arte kulabbǔ galla assáatówalllé akésuma Andiñña awra Eliyata koke, “Yaki Akabsi kóntí kis̃o, Aba lagěnalle ñoora nalěnáñamma.” ² Wǒynabbǔ Eliya ayniya Akab kěkaala kóntí kis̃ǒnasi gaske.

ínna fanákénallé Samariyala líila anda baaya kimiñke.

³ Akab akumáta itáa alíide antata Obedeyasi ikidǎke, Obedeya Andiññasi anda káylóna kwan děya. ⁴ Yezbel Andiññasi edesse kiya fás kináama fanákaalǎ, Obedeya edesse mújesi ikiki s̃ěb-kussúmeda dááde bǎrela kunyúmkí cáná biyaná kis̃o kisálé kináke. ⁵ Akab Obedeyasi akéske,“Fedaki lagǒwa kǎsakáala kokosiima iráawe sǒlleta gaada, barasíññéná bágilǐññéná ocǔnnímasǐ woyníye gomǔnasi ǎy itakno sééná kaytěnáññambe.”ske. ⁶ Wǒynabbǔ gaamǔna lage gén kokosoke, Akab ardélla lléebbu, Obadeya ardélla lléebbu gaske. ⁷ Obadeya tabila gas kósíimalaEiyasi kiteke.Obadeya itakke, lagata gáys túuski, “Wǒ Andaña Eliya, kéékabbu enǒkambe?”ske. ⁸ Unǔ, “Ye aba děya, yaaki andeyasi, ‘Eliya allóka kósé’daki isǎsa”ski ikas kis̃oke. ⁹ Obadeya akéske, “Aymíno ǎy fogan namíino hǎreya nábálénasi Akab konáala s̃án nola nis̃oná? ¹⁰ Anneya woyníiya Andiññasi! Andaña enasi hénaki ásámede nasámmema agarená mánnóodena okosimme, kósíima agara kis̃ano mánnóoda ena ollée nókosimmówá asásáama fanáka búubiyala enasi kéeytěmówa kotalalǐnasiaraba kinaleke. ¹¹ Dǐttá tamǎ ena andañata nayki, ‘Eliya allée kóske’sǔnasi héñke, ¹² Nákatawáaki ganamalǎ Andiñña As̃irmǎ ǎykata kegasǔnibessa natakemme, no nayki Akabsi nayki nasasama kǔlabbǔ enasí eytémma kis̃ayya abasí ayafásúna, is̃a dǐttá aba hǎreya tamféedaña kín nabiñki Andiññasi nákos̃odína. ¹³ Wǒ Andaña, Yezabel Andiññasi edessesi kásíbóo suma fanákaalǎ ǎy namíni bessa nitíkámmebe? Andiñña edesse mújówaayesǐ nakaki s̃ěb-kussúmeda sǒlle bǎrela kunyúmkíñaadǎná biyana kis̃oke. ¹⁴ No tamǎ ena andañata kaki, ‘Eliya allée kóskeda’ sǔnasi héñke, unǔ aya fásúna!” ¹⁵ Eliya ikas kis̃oki, “Kéékiyala lakanaměná búubiyasi mánnóosuma andaña Andiññasi, tammá Akab kěkaala órátóon nákolánáña” ske. ¹⁶ Wǒynabbǔ Obadeya yiki ínnáAkabsi kisasake, Akab Eliya kitěnasi gaske. ¹⁷ Eliyasi kintíima fanákaalǎ, “Israyelsí tagáma niko nis̃měná enabe?” ske. ¹⁸ Eliya ikas kis̃oki akéske, “Enaná Ewa itáa dinena dǐttá aba Israyelta tagámá nakomme. Andiññasi fanedesi mewike, baala badáa mesáake. ¹⁹ Tamǎna agare Karmel alyata kolobbu makolénasǐ Israyel búubiyasi fanéeda kisásá. Yezebel gǒnta kín kisálé gosume Baal edesse múje salle s̃ěb-kussúme, múje sallǒwaaye kín As̃er edesse kikoke. ²⁰ Wǒynabbǔ Akab Israyel agare búubiyesi kikídáke, edesse sina Karmel alyata súummaske. ²¹ Eliya agare kekata kis̃a kiki, “Urfe bǎrela ǎykadíita tiirin gommo? Anna Andiñña kis̃ayya Andiññasi késáa, ide Baal annasi kis̃ayya Baalsi késáa” ske. dǐttá agarǒwaaye awra éllókána kokasímme. ²² Báttí Eliya akéske, “Andiñña edesse kín lakanamǎ abǒkan děya, dǐttá Baal edesse múje sallě s̃ěb-kussúme okoske. ²³ Ayle buuta fatáke bǎre kéeko kaso, ímé élla kǒtáwá koka, oki kotěkí uliya magádida komǐnci kola, úúda baddasi kodóro, dǐttá tomá lěmme, abana buuta fatáka abáarmǒwa nateekí nassuki, úúda baddasi nadóro, tomá lěnamě. ²⁴ Báttí émé anneya kǐda kékida, Abana Andañña kǐda nakidǎ náññama, itíiki tomáabbu kikǎs kasomǒwá unǔ Anna amáanǒwa děya.” báttí agare búubiye, “nudáamǒwá mǎydan děya” ñke. ²⁵ Eliya Baal edessesi, “Émé arte mesamasǐ ekkéná buuta fatáka élla kétáwá kékkí éessu, anneya kǐdána kékida, dǐttá tomá lěmme”ske. ²⁶ Wǒynabbǔ iis̃oma buuta fatákówá okki ossuke. Báttí mooláa kín ás̃ík orobata Baal kǐda kokidake, “Wǒ Baal itíik kaso” ñki áawñke, dǐttá mééná kósímme, ikas kis̃ǒná kósímme, ossuma fiteta tǎllówa hǐgidala habeñki obake. . ²⁷ Oróba kis̃amaalǎ Eliya inaskamaki, “Méénényé baddata kégotaki áawmu dǐttá anna númebe! ǎy itakno lawáa andam ibiñke áw sanáam fos kiyake sǔna, okéda kis̃ǎmma kis̃ayya, tabilala kis̃ǎnan sǔna, atosumalé kis̃ayya ébó” ske. ²⁸ Wǒynabbǔ kotokoniya kǎlla áawñki kokoba kǒtúrúnata uliye gégada bbǔná andára bbǔna s̃eys̃a kokotúuke. ²⁹ Oróba s̃ássó, íména suudáa kos̃oda fiteta fanáka farka iddínata edessa íme hémǒkówa kodá kokke, tamǎna mééná kósímme, kásída kis̃oki awra nafína élla kudáama kósímme ³⁰ Báttí Eliya agare búubiyesi, “Abata ségén káwe”ske, agare búubiye unuta ségén kolike, unǔna íló kis̃a kis̃íima Andañña fiteta tǎlla kossuke. ³¹ Wǒyna kín Eliya, “Kíideya Israyel dan děya”ski Andañña awra yo kis̃omaalǎ Yakob kis̃e kos̃ere kělídíyedabbu s̃ěbe-anáala bǎre uge kikaki, ³² Ugǒwaaye Andañña kǐdasi fiteta tǎlla kewa kussuke, fiteta tǎlla híígídiyala biya líitre s̃ěbe-anáala-kussúme a kibinǐna baa kesake. ³³ Úúda kiki wéyskí, buuta fatákówa nya magádíyida kimíncíima kǔlabbǔ úúdówa baddala kidóorke. Báttí, “Biya kamfe salle wañkí, fitetówalléná úúdówa baddasina lúkúmú”ski isásáke. ³⁴ Ide, “Ékásí lúkúmú”ske, ímena lúkúñke. “minda assáattana lúkúmú” ski isásáke, ímena minda assáatta lúkúñke. ³⁵ Biyǒwá fiteta tǎllówa hǐgidata kíté kéejike, bǒwana waske. ³⁶ Suudáa fiteta kiddíima fanákaalǎ Eliya fiteta tǎllówata súgús kiki akéskí dagaske, “Wǒ Abraham, Isakna Israyel Anna Andañña, Ena Israyel Anna nis̃ama, ide aba hǎreya nasama ínna búubiya fanéedeyabbu namínimǒwá tǎmma kotake. ³⁷ Ínna agarená, ena Anna Andañña amáana nis̃amǒwa kétakěnasǐ tori nakema itíik káso, Wǒ Andañña tori nakema ikas káso.” ³⁸ Báttí Andañña tomáa íiski fitetówaná, úúdáná, ugǒwaná, lagǒwa sína s̃illay kiña méske. baa kǎsakáala kósíima biyǒwasíná ikal kolake. ³⁹ Agare ínna búubiya kontíimaalǎ, gadíibabbu kokoyaki, “Anna Andañña unǔ amáanan děya! Andiñña unǔ amáana Annan děya!” ñke. ⁴⁰ Wǒyna kǔlabbǔ Eliya, “Baal edessesi ibiñke! kwéllókána mewibuéeji gasume” ski isásáke, agarena ibiñke, Eliyana Kis̃on subáata kinaleki itée kinolake. ⁴¹ Eliya Akabsí, “Ñoora anda měna kótíikema gaadaki iñki, ino” ske. ⁴² Wǒynabbǔ Akab kín iñki inǒnasi gaske, dǐttá Eliya Karmel alya túñkús̃ata aguske, gadíibiya túgiye agasala kutǔkí lagata kitíikke. ⁴³ Ólliyasi, “Agudaki báháarǒwata lǐda” ske. ólliya yiki lǐskí, “Ollé dǎtéllána kósímme” ske. Eliya minde kontábáre, “ide ikǎskí gaada” ske. ⁴⁴ Minda akóontabarǒ wallé ólliya, “Lǐda kwa konáa kǎlla dalama damíñkís̃a báháarǒwa kín is̃a kǐs̃ke” ski ikas kis̃ke. Eliyana, “gaadaki Akabsí, ‘ñooram kólámmasi, arabiyeya ergadaki íida’ daki isǎsa” ske. ⁴⁵ Ollókala kuya badda dalame úmmabbu kófó kis̃ake, s̃imáala fuuske, ñoora anda íiske, Akab barasiyala aguski Yezreelta gaske. ⁴⁶ Andañña gudurata Eliyala íiske, Eliya séésiya ummaski marís̃abbu killíima kǔlabbǔ ás̃ík Yezreelta Akabsi ana kete kéejike.